Prólogús.

Amikor lassan csukodnak feléd az ajtók és látod már a fényt.Amikor elképzeled hogy lehet még anyád és apád.Túl gyorsan mész az árral.Sodrodnak feléd az események.Észre sem veszed mi történik veled.És egyszer mondják "a szüleid meghaltak!".Darabokra tört a szívem.Az egyetlenek akik szerettek a földön,de meghaltak!Túl gyorsan történt az egész.Még csak 15 éves vagyok.Mit csináljak egyedül a nagy világban? Kérdezem magamtól, de sajnos nem tudom a választ.Legfeljebb árvaházba kerülök , nem  lehet ott semmi bajom. Próbálom magamat nyugtatni, de nem megy.Lassan kezdek meghalni.A halál szélén vagyok!Senki sem szeret már soha többé.!......